Új tanulmány: az EU tervezett akkumulátorgyártásának töredéke is elegendő az elektromos meghajtású könnyű járművekre való átálláshoz 

Budapest, Magyarország, 2024. augusztus 20. – Az EIT Urban Mobility és az EIT InnoEnergy – mindkettő az Európai Innovációs és Technológiai Intézet (EIT) által támogatottan működik – új tanulmánya szerint az EU tervezett akkumulátorgyártási kapacitásának 2-3%-a elegendő lenne ahhoz, hogy az európai utakon 2030-ra várhatóan több, mint 25 millió könnyű elektromos járművet (LEV) lehessen forgalomba helyezni. Ez a mennyiségű LEV elegendő ahhoz, hogy 30 millió tonnával csökkentsék a CO² kibocsátást, ami hozzájárul Európa közlekedése 165 millió tonnát elérő CO² kibocsátásánek csökkentéséhez. Emellett az LEV-akkumulátorok európai gyártásának támogatása jelentősen csökkentheti az EU-n kívüli importtól való jelenlegi függőséget, mivel az LEV-akkumulátorok 95%-át jelenleg Ázsiából szerzik be. 

Az elektromos meghajtású járművek, beleértve az e-kerékpárokat, e-robogókat és e-mopedeket, gyorsan a modern városi mobilitás részévé váltak, és 2022-ben Európában körülbelül 10 millió darabot adtak el belőlük. Mivel az LEV-akkumulátorok iránti európai kereslet az előrejelzések szerint 2030-ra megháromszorozódik, 2040-re pedig még ehhez képest is megduplázódik, a tanulmány szerint az LEV-k ideálisan az akkumulátorcellák gyártásának közeljövőbeli vevői. Ez különösen igaz a hengeres cellákra, amelyek a legtöbb LEV energiatároló alkatrészei. 

2030-ra Európa tervezett 1144-1800 GWh akkumulátortermelési kapacitása meghaladja az elektromos autók 317-696 GWh-ra tervezett akkumulátorigényét. Ha e kapacitás csak egy részét a könnyű elektromos járművek használatára való áttérés ellátására fordítanánk, amelyeknek becsült éves akkumulátorigénye 2030-ra is mindössze 36 GWh, 2040-re pedig 71 GWh, akkor 10-30-szor kevesebbre lesz szükségünk kritikus fémekből, mint ugyanennyi elektromos autónak. 

Ezenkívül az LEV-ágazat innovációs igénye olyan fejlesztéseket és tovagyűrűző hatásokat válthat ki, amelyek az egész ágazat számára előnyösek lehetnek. Például, a költségek csökkentése, a teljesítmény javítása vagy előrelépés az akkumulátorok ártalmatlanítása és újrafelhasználása terén jelentős piaci előnyt jelentene a szolgáltatók számára, különösen a megosztott mobilitásban, ahol rendszerint az LEV-akkumulátorokat alkalmazzák, újra és újra felhasználják. A továbbfejlesztett akkumulátortechnológiák javítani fogják az LEV-k megfizethetőségét és fogyasztói elfogadottságát, ami elengedhetetlen a széles körű elterjedéshez. A hengeres cellák felhasználása az e-mobilitáson túl számos iparágat támogat, például a drónokat, az elektromos szerszámokat, a lakossági energiatárolókat és a pufferelt elektromosautó töltést, tovább erősítve és diverzifikálva az európai akkumulátor-értékláncot. 

Fenntartható mobilitás és kibocsátás-csökkentés 

Az ipari előnyök mellett az LEV-piac támogatása létfontosságú a fenntartható mobilitási mix szempontjából. Az elektromos meghajtású járművek jelentősen csökkentik a CO² kibocsátást: a személygépkocsik és furgonok által megtett rövid távú (8 km-nél rövidebb) utak 13%-a helyettesíthető elektromos meghajtású járművekkel, ami akár 30 MtCO² egyenértékű megtakarítást jelenthet. Ezen túlmenően ez a modális váltás elősegíti a tömegközlekedést és a közösségi közlekedést, összhangban az európai éghajlati célokkal és a fenntarthatóbb mobilitás ösztönzésével. Ezenkívül kulcsfontosságú az akkumulátor-útlevél működési hatékonyságának támogatása az akkumulátorok javításának, újrafelhasználásának és újrahasznosításának megkönnyítése érdekében, valamint egyértelműbb biztonsági szabványok és felelősségi garanciák bevezetése a hatékony szervizelés érdekében. A könnyebb szétszerelhetőséget és az alapanyagok újra felhasználását lehetővé tevő akkumulátorok tervezésébe való befektetés tovább erősíti az LEV-k fenntarthatóságát a megosztott mobilitásban és azon túl. 

Bernadette Bergsma, az EIT Urban Mobility kommunikációs és uniós ügyekért felelős igazgatója hangsúlyozza az azonnali cselekvés szükségességét: „Az LEV-k kiegészítik a tömegközlekedést, és kulcsszerepet játszanak a megosztott mobilitásra való átállásban a városokban. Felgyorsíthatják a közúti közlekedés villamosítását és csökkenthetik a kritikus erőforrásokra nehezedő nyomást. Európának sürgősen stratégiai ágazatnak kell tekintenie az LEV-ipart és annak akkumulátor-értékláncát a fenntartható városi közlekedés szempontjából.” 

Jennifer Dungs, az EIT InnoEnergy mobilitásért felelős globális vezetője hozzáteszi: „A közúti közlekedés szén-dioxid-mentesítésére irányuló erőfeszítéseink középpontjába az akkumulátorokat helyeztük. Az Európai Akkumulátor Szövetség  (EBA250) ipari fejlesztésének hajtóereje vagyunk, többek között az épp nemrégiben bejelentett új, 500 millió eurós ’EBA Strategic Battery Materials Fund’ létrehozásával. Többet kell azonban tenni az alternatív, gyorsan növekvő mobilitási megoldások elterjedésének támogatása érdekében – az LEV-k a legkönnyebben megcélozható piacok, amelyek hatalmas hatással vannak Európa nettó nullás kibocsátási céljaira.” 

A tanulmány arra ösztönzi Európát, hogy integrálja a könnyű elektromos járműveket szélesebb ipari stratégiájába, támogassa teljes értékláncuk növekedését, beleértve az akkumulátort is. Ez biztosítja az EU fenntartható mobilitásra való áttérésének átfogóbb megközelítését. 

A tanulmány azt is javasolja, hogy ösztönözzék az akkumulátortechnológiákhoz és a körforgásos gazdasághoz kapcsolódó innovációt. A LEV-specifikus követelmények teljesítéséhez és az elfogadás akadályainak leküzdéséhez elengedhetetlen a célzott kutatás és finanszírozás. Az akkumulátorok biztonságának fokozása, a költségek csökkentése és a teljesítmény javítása, valamint a szervizelhetőség, az újrahasználat és az újrahasznosítás szabályozási támogatása biztosítja a LEV-szektor folyamatos növekedését. 

HÁTTÉR 

Az EIT Urban Mobility-ről 

Az EIT Urban Mobility, az Európai Unió egyik szervének, az Európai Innovációs és Technológiai Intézetnek (EIT) a kezdeményezésére jött létre, amelynek célja, hogy felgyorsítsa a felhasználóközpontú, integrált és valóban multimodális közlekedési rendszerre való átállást. A városi mobilitás vezető európai innovációs közösségeként az EIT Urban Mobility a széttagoltság elkerülésére törekszik azáltal, hogy a városok legégetőbb mobilitási kihívásainak megoldása érdekében elősegíti a városok, az ipar, a tudományos élet, a kutatás és az innováció közötti együttműködést. Az ipari, kutatási és egyetemi partnerek élő laboratóriumként használják a városokat, és bemutatják, hogy az új technológiák hogyan oldhatnak meg valós problémákat valós városokban az emberek, áruk és hulladékok intelligensebb módon történő szállításával.  

További információkért látogasson a következő honlapra: www.eiturbanmobility.eu.  

Kövesse az EIT Urban Mobility-t az alábbi helyeken:       

Sajtókapcsolati információk:  

Eliška Bajgarová– Communication & Engagement Officer  

E: eliska.bajgarova@eiturbanmobility.eu – T: + 420 603 885 535 

Az EIT InnoEnergy-ről 

Az EIT InnoEnergy az energetikai átmenet érdekében tevékenykedik, a fenntartható energiaellátás vezető innovációs szervezete. Olyan technológiákat, üzleti modell innovációkat és készségeket kínál, amelyek a zöld célok elérésének felgyorsításához, Európa szén-dioxid-mentesítési és újraiparosítási céljai érdekében, valamint az energiabiztonság javításához szükségesek. 

Az EIT InnoEnergy több, mint 200 vállalatból álló portfólióval rendelkezik, amelyek a becslések szerint 110 milliárd eurós bevételt termelnek és 2030-ig összesen 2,1 G tonna CO² ekvivalenst takarítanak meg. Ezek a vállalatok együttesen eddig 25 milliárd eurónyi befektetést hoztak létre.  

Az EIT InnoEnergy 2010-ben jött létre, és az Európai Innovációs és Technológiai Intézet (EIT), az Európai Unió egyik szerve támogatja. 

www.innoenergy.com  

Vezetői összefoglaló:

Az akkumulátorok központi szerepet játszanak Európa azon törekvéseiben, hogy hatékonyan szén-dioxid-mentesítse a közúti közlekedést és elérje éghajlatvédelmi céljait [1]. A hazai akkumulátor-értéklánc kialakítása terén jelentős előrelépés történt: 111 nagy projekt keretében 126 milliárd euró értékű beruházás valósult meg [2], miközben az elektromos járművek iránti kezdeti kereslet kellő mértékben ösztönözte az 5%-os inflexiós pont átlépését a tömeges bevezetés elindításához [3, 4]. 

Az elért eredmények ellenére a jelenlegi szakpolitikák nem elegendőek az EU 2030-ra kitűzött céljainak eléréséhez [5], és jelentős, legalább 165 MtCO_2eq [6] kibocsátási hiányt eredményeznek. Továbbá, ezek a politikák nem generálnak elegendő keresletet az elektromos járművek iránt ahhoz, hogy megfeleljenek a tervezett akkumulátorgyártás középtávú kapacitásának, ami akár háromszoros kapacitásfelesleghez is vezethet 2030-ig [7]. Közel az évtized felénél járva az EU-nak további eszközöket kell keresnie a fenntartható mobilitásra való áttérés felgyorsítására és a kibocsátási szakadék áthidalására. 

Az akkumulátorok azonban csupán eszközt jelentenek a cél eléréséhez. A közúti közlekedés esetében a cél a biztonságos, fenntartható és megfizethető személy- és áruszállítás biztosítása. Ehhez az EU mobilitási átmenetének átfogó szemléletére van szükség, amely egyaránt támogassa az alternatív, gyorsan növekvő e-mobilitási megoldások elterjedését, miközben megerősíti azok ipari és akkumulátoros értékláncait. Ez a megközelítés lehetővé teszi az értékes és korlátozott erőforrások stratégiai elosztását, valamint a nettó nulla közúti közlekedés elérésére irányuló összehangoltabb erőfeszítéseket. 

A könnyű elektromos járművek (LEV-ek), mint például az e-kerékpárok, e-rollerek, e-robogók és e-motorkerékpárok, egy ilyen gyorsan növekvő megoldást jelentenek. Ezekből a becslések szerint 2022-ben több mint 10 millió darabot adtak el Európában [8], tehát a könnyű elektromos járművek gyorsan integrálódnak a mai városi mobilitásba. A könnyű elektromos járművek jelentősen csökkenthetik a közúti közlekedésből származó kibocsátásokat, és segíthetnek áthidalni az EU 2030-as kibocsátási céljainak hiányosságait azáltal, hogy a városi mobilitási igények jelentős részét kevesebb energiával és CO₂-lábnyommal oldják meg [9] 

• legalább 30 MtCO2eq megtakarítást eredményezve csak a városi személygépkocsik és furgonok napi rövid távú utazásainak 13%-ának helyettesítésével [10]. A környezeti célokon túl ez a váltás hozzájárulhat ipari és gazdasági célok eléréséhez is, 1 millió zöld munkahelyet teremtve egy olyan iparágban, amely egyre inkább kiterjeszti európai jelenlétét [10]. 

A tiszta technológiák hazai gyártásának támogatását célzó uniós törvény [11] fényében a következő kritikus kérdés az, hogy hogyan lehet fenntartani és felgyorsítani a könnyű elektromos járművek bevezetését Európa stratégiai ipari erőforrásainak, különösen az akkumulátorok értékláncának kihasználásával. 

Ez az állásfoglalás az európai akkumulátor-ellátási lánc biztosításának a könnyű elektromos járművek iparágára gyakorolt hatásait vizsgálja, kiemelve a legfontosabb kihívásokat és lehetőségeket mind a könnyű elektromos járművek, mind az akkumulátorok piacán tevékenykedő szereplők számára. Elemzi a könnyű elektromos járművek akkumulátorai iránti európai keresletet és annak a kritikus anyagok ellátására gyakorolt hatását. Emellett feltárja a könnyű elektromos járművek bevezetésének alapvető tényezőit, például az akkumulátorok költségeit, biztonságát, teljesítményét és szénlábnyomát, a jövőbeli akkumulátorok vegyszereire és az akkumulátorok körforgására vonatkozó megfontolásokra összpontosítva. Ez a dokumentum az EIT Urban Mobility és az EIT InnoEnergy közös erőfeszítésének eredménye, és a könnyű elektromos járművek, valamint az akkumulátorok iparága szakértőinek meglátásaira támaszkodik. 

Főbb megállapítások 

• Az uniós akkumulátorgyártás potenciálisan alkalmas arra, hogy a kritikus erőforrások minimális igénybevétele mellett a könnyű elektromos járművekre való átállást támogassa: 

• 2030-ra Európa tervezett 1144–1800 GWh akkumulátorkapacitása messze meghaladja az elektromos autók által a jelenlegi politika mellett várhatóan jelentkező 317–696 GWh mennyiségű akkumulátorkeresletet [7]. 

• E kapacitás egy részét ki lehetne osztani a könnyű elektromos járművekre való áttérés támogatására, amelyek éves akkumulátorigénye 2030-ra 36 GWh-ra, 2040-re pedig 71 GWh-ra becsülhető, és mintegy 10–30-szor kevesebb kritikus fémet igényel, mint az elektromos autóké. 

• Az elektromos autókhoz képest alacsony kereslet miatt azonban a könnyű elektromos járművek szereplőinek nehézséget okozhat az uniós akkumulátorellátás biztosítása, ami súlyosbítja a meglévő ellátási láncok kockázatait, mivel a könnyű elektromos járművek akkumulátorainak 95%-át jelenleg Ázsiából szerzik be [12]. 

• A könnyű elektromos járművek viszont azáltal, hogy ideális felvevői lehetnek a szabványos, több alkalmazásban is alkalmazható hengeres cellák gyártásának, erősíthetik az uniós akkumulátor-értékláncot: 

• A hengeres cellák európai gyártási kapacitása a 2021-es 7,6 GWh-ról (10%-os részesedés) 2030-ra várhatóan 100 GWh-ra nő [13]. 

• A könnyű elektromos járművek legtöbb alkalmazásához előnyben részesített formátumként az EU akkumulátorgyártói akár 85 GWh kumulált akkumulátor-igényt is biztosíthatnak 2030-ig a hazai könnyű elektromos járművek révén, elősegítve a hengeres cellák gyártásának felfutását. 

• A hengeres cellák stratégiai, több alkalmazásra is alkalmas szabványként való kihasználása lehetővé teszi az EU akkumulátorgyártói számára, hogy a könnyű elektromos járműveken és az e-mobilitáson túlmenően is kielégítsék a különböző ipari igényeket [13], erősítve és diverzifikálva az európai akkumulátor értékláncot. 

• A jelenlegi és jövőbeli akkumulátortechnológiák kulcsszerepet fognak játszani abban, hogy a könnyű elektromos járművek vonzóbb és életképesebb alternatív közlekedési móddá váljanak. 

• Noha a személygépkocsik akkumulátortechnológiájának folyamatos fejlesztései továbbra is hatással vannak a könnyű elektromos járművekre, dedikált kutatásra és finanszírozásra van szükség a könnyű elektromos járművek specifikus igényeinek kielégítéséhez és az elfogadás akadályainak leküzdéséhez. 

• Az akkumulátorok kulcsfontosságú tényezői – a biztonság, a költségek és a teljesítmény – közvetlenül befolyásolják a könnyű elektromos járművek megfizethetőségét, fogyasztói elfogadottságát, és ezáltal az elterjedésüket. Ezeket az előrelépéseket és a könnyű elektromos járművekre gyakorolt hatásukat a tanulmány későbbi részében vizsgáljuk meg. 

• A jelenlegi szabályozási keret megerősítése és a munkaerő képzettségének javítása kulcsfontosságú a fenntarthatóbb és körforgásosabb értéklánc kialakításához: 

• A könnyű elektromos járművek akkumulátorai javításának, újrafelhasználásának és újrafeldolgozásának megkönnyítése érdekében az akkumulátorútlevélnek működőképesebbé kell válnia, és összhangba kell kerülnie az értéklánc különböző szereplőinek igényeivel. 

• Világosabb és erősebb biztonsági és felelősségvállalási garanciákra van szükség az akkumulátorok javíthatóságának lehetővé tétele érdekében. 

• A javítás és az újrahasznosítás megkönnyítése érdekében elengedhetetlen a munkaerő továbbképzése és a megfelelő képzésbe való beruházás, valamint az akkumulátorcsomagok szétszerelhetőséget és körforgást lehetővé tevő kialakítása.