A 15 perces város, ahol egy sétával elérhető minden

Negyedórára mindentől? 

Carlos Moreno és az élhetőbb nagyvárosok terve 

Maga az elképzelés egy sorbonne-i tanártól, Carlos Morenótól származik. Eredetileg csak azt kutatta, hogyan lehetne csökkenteni a közlekedési szektor üvegház-kibocsátását. Vizsgálódásai közben jutott arra a következtetésre. hogy a leghatékonyabb az volna, ha egy nagyvárosban gyalogosan is el tudnánk jutni bárhová, ahová a mindennapjainkban szükséges. A 15 perc alatt bejárható negyedek ötletét aztán Párizs polgármestere, Anne Hidalgo karolta fel, majd ültette át a gyakorlatba Moreno javaslataira támaszkodva. 

A koncepció kézzelfogható előnyökkel bír. A zöld területek növelése révén nemcsak a nagyvárosok levegője válna tisztábbá, , hanem az életünk is leegyszerűsödne. Nem kellene hosszú időn át a reggeli dugóban ücsörögnünk, vagy a városon belül utazni több mint egy órán át, hogy elérjük úticélunk. Percek alatt eljuthatnánk a körzeti orvosig, a boltba, az iskolába vagy a munkahelyünkig. Sőt ,a szórakozási lehetőségek igénybevételéhez  sem kellene messzire mennünk, mivel a könyvtárakból, mozikból vagy színházakból is megtalálható lenne legalább egy-egy a közelben. 

Mitől lesz 15 perces egy város?  

Ahhoz, hogy az elképzelés megvalósítható legyen, minimum hét feltétel együttes jelenléte szükséges egy városban: 

• Sűrűség: minden, amire napi szinten szükségünk van autó nélkül is könnyen elérhető, 

• Közelség: Gyalog vagy kerékpárral könnyen elérhető hat terület: egészségügy, kereskedelmi szolgáltatások, munkahely, az otthonunk, az oktatás és a szórakozási lehetőségek, 

• Emberi mértékű várostervezés: a köztereket az emberek számára, nem pedig az autók parkolási igényeinek megfelelően alakítják ki 

• Diverzitás: változatos etnikumú, szociális és gazdasági helyzetű közösségek létrehozása, valamint a már létező terek és épületek sokoldalúbb kihasználása 

• Rugalmasság: szorosan kapcsolódik a diverzitáshoz, cél a többfunkciós épületek, terek kialakítása (pl. egy iskolaudvar tanítás után parkként hasznosul) 

• Csatlakoztathatóság: az elszigetelődés elkerülése érdekében a tömegközlekedéssel könnyen el lehet jutni a szomszédos területekre is 

• Digitalizáció: okos rendszerek kiépítése, az áram- és vízhasználat hatékonyabbá tétele. 

Hogyan változtatja meg a 15 perces város az életünket? 

Milyen változásokat hozhat a mindennapjainkba? 

Ha a fenti hét feltétel együttesen fennáll, az életünket radikálisan átalakíthatja a 15 perces város koncepciója. Sokak szerint ez csak a kontroll újabb eszköze a városvezetők kezében, ám a kezdeményezés teljesen másról szól: egy egészségesebb, fenntarthatóbb életmód kialakításáról. 

Ha az emberi kapcsolatokat nézzük, mindenki sokkal szívesebben mozdul ki otthonából, ha az adott eseményhez nem kell messzire mennie. A több, közelebbi kikapcsolódási lehetőség tartalmasabbá, boldogabbá teheti életünket. Nem is beszélve arról a tényről, hogy ha a legtöbb helyre ugyanazok járnak, egy idő után elkerülhetetlenül kialakulnak majd új ismerősi, baráti kapcsolatok is. A pandémia és a sorozatos gazdasági válságoktól megtépázott társadalmunkra a 15 perces városnak már pusztán ez az egy előnye is gyógyírként hatna. 

Ám nemcsak a kapcsolataink válhatnak szorosabbá, hanem az életvitelünk is sokkal egyszerűbbé. A munkahelyünkhöz pillanatok alatt eljuthatnánk, így nem volna többé szükséges az ingázás. A kényelmes, emberközpontú irodákban élmény a munka, főleg úgy, ha lehetőség van másokkal is összefutni a közösségi terekben. Amennyiben pedig egy olyan helyre járunk be dolgozni, ami zöldövezetek, éttermek és boltok környékén van, hiányérzetünk sem támadhat.  

Ha pedig a munkahelyünk, az orvosunk, a boltok és a kényelmi szolgáltatások is egyaránt járótávolságon belül vannak, úgy az életünk is jóval problémamentesebbé, egészségesebbé válik. Kutatások szerint már napi 30 perc sétával hozzájárulhatunk jó közérzetünk, mentális és fizikai épségünk fenntartásához, , melyet egy 15 perces városban már csak azzal teljesítenénk, hogy elsétálunk  a boltba. Itthon, főleg Budapesten egyelőre nehezen tudjuk elképzelni, mennyi mindent lehetne elintézni 15 perc alatt. Ám kétségtelen, hogy ezzel jelentős időt szabadíthatnánk fel fontosabb dolgokra, legyen szó akár a családunkkal tölthető minőségi időről, akár a hobbinkról. Vannak azonban már városok, ahol már elkezdték a koncepciót sikeresen a gyakorlatba ültetni.. 

15 perces városok a világ körül 

Moreno koncepciója Európában és az USA-ban is egyaránt kedvező fogadtatásra talált. A kis, 15 perc alatt megtehető városkörök létrehozását már kivitelezték például az 5 milliós összlakosságú Melbourne-ben, a 8,5 milliós New Yorkban, és a 20 milliós kínai városban, Kantonban is. 

Európai színtéren a nemrégiben legélhetőbb városnak választott Bécs mellett Párizs is egy sikeres példa a tervezet megvalósíthatóságára. Párizs polgármestere, Anne Hidalgo a 2020-as újraválasztási kampányát is arra építette föl, hogy a város emberléptékű, élhető maradjon. A városban a kerékpárutak hosszát radikálisan megnövelték (a cél az 1000 km-es hossz), valamint 30 km/órás sebességkorlátozást vezettek be számos útszakaszon. 60 ezer parkolóhelyet terveznek megszüntetni, és az üres épületek kihasználására is nagy hangsúlyt helyeznek: új szolgáltatóhelyeket, üzleteket és egyéb létesítményeket nyitottak bennük. Melbourne szintúgy ezeket az elveket követte. 

Válhat-e 15 perces város Budapestből? 

Ha eddig kevésbé éreztük a kezdeményezés szükségességét, íme egy riasztó adat: az Egyensúly Intézet kutatása alapján csak Budapestről 331 ezer fő költözött el 1990 és 2021 között. Az elnéptelenedés tendenciája a legtöbb városunkban nyomon követhető, 30 éven belül várhatóan további 11%-kal csökken majd a magyar régióközpontok összlakossága. Mindennek oka, hogy nagyvárosaink több fronton is kezdik elveszíteni vonzerejüket, melyet jól példáz, hogy az elvándorlás mértéke Budapesten a legnagyobb, ahol élet és a lakhatás hazai viszonylatban a legdrágább, továbbá a zöld területek száma is minimális.  

Zömmel e tényezők következtében költöznek ki egyre többen az agglomerációba. Ám a fővárosból kiköltözőkkel nem lesz kevesebb az autó Budapesten. Épp ellenkezőleg, a hibrid és a távolsági munkavégzés jelentős részben még mindig megköveteli, hogy néha bejárjanak az emberek az irodákba, továbbá a minőségibb szolgáltatások, szórakozási lehetőségek szintén itt vannak. A városi tömegközlekedéssel való bajlódás elkerülése végett a fentiekért az emberek többsége még mindig szívesebben ül autóba, és így máris visszaérkeztünk az ingázás problémájához. 

Mi lehet a megoldás? Részben a lakhatási probléma megoldása, azaz a bérleti viszonyok biztonságosabbá, kiszámíthatóbbá tétele. Emellett az önkormányzati tulajdonban lévő lakások számát, valamint a kollégiumi férőhelyeket is érdemes volna megnövelni. A főváros terjeszkedését is befelé kellene irányítani, azaz inkább sűrűbben lakottabbá kellene tenni (mindössze 3250 fő él Budapesten egy négyzetkilométeren). Erre jelenthetnek praktikus megoldást a toronyházak. 

Vannak azonban már olyan városrészek is, ahol elkezdődött a 15 perces város koncepciójának megvalósítása. Buda egyes részein például már – a kerületek adottságait figyelembe véve – született is néhány megoldás a helyi problémákra. Az I. kerületben mini bölcsőde épült, és tervben van az üzlethelyiség-kínálat szélesítése, valamint a bicikliutak hosszabbítása is. A II. kerületben a Margit-negyed programmal igyekeznek a döntéshozók gyalogosforgalmat generálni, valamint felvirágoztatni a területet közösségi és kulturális szempontokból is – eddig úgy néz ki, nagy sikerrel. A III. kerületben pedig a szélesebb körben elérhető kulturális eseményekre, és a kerékpáros közlekedés fővárosi közlekedésbe történő bekapcsolására törekszenek. 

Innovációk a 15 perces városért 

Milyen innovációs lehetőségeket hozhat létre a 15 perces város ötlete?  

A környékbeli igények kiszolgálása 

Olyan helyi vállalkozások indítása és támogatása, amelyek például élelmiszerboltokat, kávézókat és közösségi csomópontokat hoznak létre helyben.  

Városi mobilitás 

A kerékpármegosztásra, az e-rollerekre és az elektromos mikromobilitásra fókuszáló startupoknak is nagy jövőjük lehet.  

Az épületek jobb kihasználása 

Az ingatlanokkal foglalkozó vállalkozók olyan vegyes használatú fejlesztésekbe kezdhetnek, amelyek igazodnak a 15 perces városok elveihez. Egy New York-beli, gyorskézbesítéssel foglalkozó cég épületében például egy aprócska üzlet is működik, annak raktáráruházával együtt.  

Innovatív alkalmazások és platformok 

A helyi kereskedelmet, a közösségi szerepvállalást és a navigációt megkönnyítő appoknak a 15 perces városokban nagy hasznát vennék a lakosok. A TUM (Müncheni Műszaki Egyetem) két kutatója által létrehozott startup, a Plan4Better GmbH tevékenysége éppen erre irányul: egy olyan tervezőeszközt szeretnének létrehozni, amely a várostervezőknek szolgáltatna kiterjedt adatokat a népsűrűségről, az útvonalakról, vagy például a gyalogos-és kerékpárhálózatokról. Így bármilyen fejlesztést terveznének, azt a megfelelő adatok birtokában tehetnék. 

További fenntartható megoldások 

A megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos projektek, a városi mezőgazdaság és a környezetbarát közlekedési lehetőségek is termékeny talajra találhatnak a 15 perces városokban. 

Hogyan tud a Green Brother segíteni az innovatív ötletek támogatásában? 

Mind a 15 perces városok koncepciója, mind a közlekedés fejlesztése egy nemzetközi perspektíva részeit képezik, ezért a megvalósításukhoz is érdemes globálisan gondolkodnunk. A Green Brother - egyfajta katalizátor szerepet játszva - ezt teszi lehetővé az Európán átívelő kapcsolati tőkéjével. A Green Brother látja el Magyarországon az EIT Urban Mobility képviseletét, amely részben információs-, részben támogató központ, így hozzáférést biztosít az EIT Mobility különböző szolgáltatásaihoz.  

A Green Brother segítségével a szinergiák sokkal jobban kihasználhatóvá válnak, mert pontosan látják, hogy melyik ötlet lehet üzletileg is működőképes, és melyik nem. Ha felfedezik az adott innováció mögötti társadalmi igényt, tudásukkal, kapcsolataikkal és különböző kapcsolódó programok javaslatával tudnak hozzájárulni a startup sikeréhez. Az egyesprogramok tartalmazhatnak oktatást, pilot projekteket, együttműködést, tőkejuttatást, finanszírozást.