December 8, 2023 09:38

A kiterjesztett gyártói felelősségvállalás előnyei

Magyarországon 2023. július 1-től életbe lépett egy új rendelkezés: a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer, más néven EPR). Az EPR rendszer lényege, hogy a gyártó a termék teljes életciklusára felelősséget vállal – tekintettel az áru fogyasztás utáni sorsára is, termékkategóriánként más-más díj megfizetésével. A rendelet fontossága abban rejlik, hogy az uniós cél, a hulladékcsökkentés minél hatékonyabb megvalósítását célozza. De mit is jelent ez pontosan az egyes gazdasági szereplőkre, ágazatokra nézve, és hogyan tudják a startupok segíteni a célkitűzés megvalósulását? Cikkünkben ezeket a kérdéseket járjuk körbe.

Mit is jelent pontosan a kiterjesztett gyártói felelősség (EPR)?  

EPR: definíció és célok 

Az EPR, azaz az Extended Producer Responsibility elképzelése legelőször az 1990-es években kezdett el formálódni. Az OECD definíciója szerint ez egy környezetvédelmi megközelítés, melynek alapja, hogy a gyártók vállaljanak felelősséget termékeik környezetre gyakorolt hatásáért. Mindez a termék teljes életciklusára vonatkozóan, amelybe beletartozik az anyag kiválasztása, a gyártási folyamat és az árucikk használata, majd annak ártalmatlanítása is.  

A legfőbb célja tehát a rendelkezésnek a körforgásos gazdaságra való áttérés támogatása. A koncepció azt célozza, hogy minden produktum folyamatosan használatban maradjon, ezáltal pedig egy teljesen hulladékmentes rendszer alakuljon ki. Ez szembemegy azzal a lineáris, ma még sajnos általános nézőponttal, hogy a termékek a gyártás után a fogyasztóhoz, onnan pedig a kukába kerüljenek.  

Bár az újrahasznosítás és a szelektív hulladékgyűjtés mindenképp fontos lépések környezetünk megóvása érdekében, az EPR ennél jóval nagyobb fokú tudatosságot irányoz elő: a tudatos gyártást és tervezést. Tehát azt, hogy már a termék tervezéskor világos legyen az, hogy mi történik majd az adott fogyasztási cikkel, miután már nem lesz rá szüksége felhasználójának. 

A gazdaság mely szereplőit, ágazatait érinti a rendelkezés?  

Leginkább három ágazatban vállalnak nagyobb felelősséget a gyártók, az akkumulátorok, a csomagolási hulladék, valamint az elektromos és elektronikus berendezések területén. Ha viszont pontosabban szeretnénk behatárolni, mely gazdasági szereplők tartoznak a rendelet hatálya alá, íme néhány példa: 

  • Gyártók: az elektronikai áruk, készülékek, elemek, csomagolóanyagok, elemek és textíliák, illetve egyéb fogyasztási cikkek készítői. 

  • Kiskereskedők: akik az EPR hatálya alá tartozó termékeket értékesítenek, ők kötelezhetőek a hulladékká vált árucikkek gyűjtésére, és megfelelő hasznosítására. Ehhez összefoghatnak a gyártókkal és a felhasználókkal, a visszaváltási programokban és az egyéb, újrahasznosítási törekvésekben. Az EPR-szabályoknak való megfelelés magában foglalja az EPR-hez igazodó termékek értékesítésének biztosítását is.  

  • E-kereskedelmi platformok: a webshopok EPR-be történő bevonásának lehetőségét is egyre több ország vizsgálja már. Ezt azt jelenti, hogy őket is kötelezhetik az adatgyűjtés megkönnyítésére, az általuk értékesített termékek és a belőlük keletkező hulladékok kezeléséért történő felelősségvállalásra.  

  • Importőrök és forgalmazók: termékeiket egy adott, speciális piacon értékesítők szintén az EPR hatálya alá tartozhatnak. Ők is felelősek azért, hogy a gyártói felelősségi díjról szóló követelményeket teljesítsék: ebbe a jelentéstételi kötelezettségek, valamint a hulladékgazdálkodási rendszerek finanszírozásához való hozzájárulás is beletartozhat. 

  • Csomagolás és márkatulajdonosok: ők a csomagolóanyagok gyártásában és felhasználásában bírnak kötelezettségekkel. Ez alatt a csomagolási hulladék minimalizálására irányuló stratégiák végrehajtása és az újrahasznosíthatóság javítását érti a jogszabály. 

Az EPR legnagyobb előnyei 

  • Csökkenti a hulladékszennyezést. A globális hulladék mennyisége 2050-re 70%-os növekedést mutatna, ha a jelenben nem tennénk ez ellen semmit. Az EPR-jogszabályok szigorításával elébe mehetünk ennek: a vállalatok felelősségre vonásával megtisztíthatóvá válik bolygónk a műanyagtól. 

  • Hozzájárul a körforgásos gazdaság kialakításához. Az egyszer használatos termékekről való lemondással a vállalkozások is hatékonyabbá válhatnak: az EPR-törvények lehetővé teszik az átmenetet a körforgásos termékekbe, a környezetvédelmi termékdíj bevezetésével. 

  • Gazdasági előnyök. Az EPR nemcsak környezetünk megtisztulásához, de új munkahelyek létrejöttéhez is hozzájárul.  

  • Segít megőrizni a természeti erőforrásokat. Az ENSZ véleménye szerint 1970 óta az erőforrások kitermelése több mint háromszorosára nőtt, ami riasztó tendencia. Főképp, hogy a kereskedelemben egyre népszerűbb „fekete péntekek” és más hasonló, nagyobb fogyasztásra sarkalló események egyre népszerűbbek. Egy hatékony EPR-stratégia bevezetésével az újrahasznosítás is magasabb szintre emelhető. 

  • A vállalkozások is profitálnak belőle. A marketing szempontjából is hasznosak lehetnek az EPR-tevékenységek: a tudatos fogyasztók számára ugyanis vonzóbbá válhatnak ezek a cégek. 

EPR szabályozások szerte Európában 

A 2023-as év számos, jelentős előrelépést hozott Európában az EPR bevezetését illetően. Már január 1-től bevezették Spanyolországban a PPT-t (Plastic Packaging Tax), azaz a műanyag-csomagolási adót. Ennek lényege, hogy 0,45 eurót kell fizetni kilogrammonként a nem újrahasznosítható műanyag-csomagolásokért.  

Ám nemcsak Spanyolország, hanem az Egyesült Királyság is elkezdte alkalmazni a kiterjesztett gyártói felelősségvállalás alapelveit. A szigetország szintén a csomagolásra vonatkozva vezette be őket február 28-tól, az 1 millió fontos éves bevételt meghaladó csoportokra nézve.  

2023. júl. 1-től pedig Hollandia is csatlakozott a kezdeményezéshez: az államban ettől kezdve a gyártók viselik a felelősséget a textíliák újrafelhasználásáért. Ez a jogszabály azokra a gyártókra és importőrökre vonatkozik, akik elsőként hozzák forgalomba az országban a textiltermékeket.  

Így néz ki a magyarországi szabályozás 

Hollandiával egyidőben nálunk is életbe lépett a kiterjesztett gyártói felelősség rendszere. Már 2022 decemberében elfogadta az országgyűlés az EU hulladékgazdálkodással összefüggő irányelveinek való megfeleléshez szükséges törvények módosítását.  

A rendelkezés célja, hogy Magyarországon is minél inkább megvalósulhasson a fentebb már említett, körforgásos gazdaság koncepciója. Ez annyiban jelent majd újdonságot a cégeknek, hogy innentől ők felelnek majd a hulladékkezelés költségeiért, a termékek életciklusa végén. A rendelkezés azonban nemcsak a gyártókra, hanem azokra a forgalmazókra is vonatkozik, akik hazánkban először forgalmazzák majd az egyes termékeket.  

Az EPR-díjakat kötelező hatállyal alá több terméktípusnál vezették be, így a csomagoló anyagoknál, az egyszer használatos műanyagtermékeknél, az elektromos és elektronikus berendezéseknél, az elemeknél és akkumulátoroknál, a gépjárműveknél, a gumiabroncsoknál, az irodai és reklámhordozó papíroknál, a sütőolajnál és sütőzsírnál, egyes textiltermékeknél (pl. ruházati cikkek, lábbelik), illetve egyes fából készült bútoroknál. 

Innovációk a körforgásos gazdaság térnyerése érdekében 

Milyen szerep jut a startupoknak? 

Az egyes szektorok modernizálásának zászlóshajóiként működhetnek az újonnan létrejövő startupok. A lineáris gazdasági modell korlátjainak felismerésével, a keletkező hulladék minimalizálására, a források maximalizálására való törekvésükkel új fejezetet nyithatnak társadalmunkban, mely egy fenntarthatóbb jövő felé vezet. Teszik mindezt az elhasználódott termékek részeinek vagy egészének újrahasznosításával, a gyártási folyamatok forradalmasításával, vagy éppen a városi közlekedés újragondolásával. 

Milyen innovációk segíthetik a körforgásos gazdaságot? 

Közlekedés 

Az elektromos buszhálózatok kiépítése, az elhasználódott gumiabroncsok gyártásba történő visszaforgatása, vagy az új autókba használt, de minőségi alkatrészek beépítése is nagymértékben csökkenti a szükséges nyersanyag-felhasználást. 

Jövő városai 

Már napvilágot látott egy olyan program az USA-ban, melynek keretében a nem újrahasznosítható műanyagok nyersolajjá történő alakítása zajlik. Az épületek is felépíthetőek fenntartható módon: a hollandiai Venlo városházának felépítésekor például kikötötték, hogy C2C (cradle-to-cradle: bölcsőtől bölcsőig) módon tervezzék meg az épület életciklusát. A cél az volt, hogy olyan nyersanyagokat használjanak fel a kivitelezők, melyek egészségesek, biztonságosak, és az élettartamuk végén újrahasznosíthatóak. 

Energiaipar 

Lehetőség van már bérelhető, magas teljesítményű mosógépeket is igénybe venni, melyek energia-és víztakarékosak, valamint a szükséges mosószert is képesek optimalizálni a felhasználók számára. Miután pedig a mosógépek használhatatlanná válnak, alkatrészeiket a gyártó újra felhasználja. Az elektronikai termékek területén pedig vannak például olyan vállalatok, melyek a nem használható elektronikai termékek visszaviteléért kupont adnak. De olyanok is, akik modulárisan szerelik össze gépeiket, hogy ne kelljen az egészet kidobni egy meghibásodás esetén. 

Hogyan tudja a Green Brother támogatni a startupokat?  

A Green Brother látja el Magyarországon az EIT Urban Mobility képviseletét, egy részben információs-, részben támogató központként. Kapcsolati tőkéjükkel, tudásuk megosztásával és piaci szemléletükkel hozzáférést biztosítanak az EIT Mobility különböző szolgáltatásaihoz. A Green Brother tehát egyfajta katalizátorként működik a körforgásos gazdaság kialakításához. Az Európán átívelő kapcsolati tőkéjével segít a startupoknak továbbfejlődni, az üzleti modelljüket megerősíteni, hogy végül ötletükkel helytálljanak majd a nemzetközi piacon is.