Miért fontos az energiahatékonyság?

Mit jelent az energiahatékonyság? 

Energiahatékonyságról akkor beszélhetünk, ha a konvencionális módszerekkel összevetve ugyanazon feladat elvégzéséhez kevesebb energiát használunk fel, vagy ha ugyanannyi energiaforrásból nagyobb energiamennyiséget állítunk elő. Ezt elérhetjük egyebek mellett azáltal, hogy az épületek, járművek, illetve a különféle eszközök, berendezések tervezésének fejlesztésével csökkentjük az energiafogyasztás mértékét, valamint, hogy az energiahatékony technológiákra épülő megoldásokat minél szélesebb körben alkalmazzuk a mindennapi tevékenységeink során.

Az energiahatékonyság előnyei 

Mára széles körű tudományos konszenzus alakult ki arról, hogy az energiahatékonyság növelése a klímaválság okozta káros hatások elleni fellépés legegyszerűbb és leginkább költséghatékony módja, ami az energiamegtakarítás mellett a károsanyag-kibocsátás csökkentését is elősegíti. Emellett olyan gazdasági előnyöket is realizálhatunk vele, mint a versenyképesség és az innovációs kapacitás erősödése, a foglalkoztatás bővülése, a gazdasági kibocsátás növekedése vagy éppen az energiabiztonság javulása.

Mindezen túl az energiahatékonyság az általános életminőségre kedvezően ható, járulékos társadalmi hasznokkal is jár a szegénység mérséklődésétől a jobb egészségi állapot elérésén át a termelékenység növekedéséig, és az új munkahelyek teremtéséig.

Az energiahatékony technológiák és megoldások pozitív hatásait mind a háztartások szintjén, mind a tágabb társadalmi-gazdasági kontextusban érzékelhetjük.

A lakóépületek esetében az energetikai felújításoknak köszönhetően

• magasabb lehet a komfortérzet, és javulhat a levegőminőség;
• csökkenthetnek a fenntartási költségek és az energetikai célú kiadások;
• az energiahatékony háztartási berendezések hosszabb élettartama révén kevesebb lehet a pótlási és javítási költség;
• kisebb lehet az energiafüggőség;
• valamint jelentősen mérséklődhet az épület CO2-kibocsátása is.

Társadalmi-gazdasági szinten az energiahatékonyság javulása által

• növekedhet a GDP és az államháztartási bevételek;
• enyhülhet a kőolaj- vagy gázimporttól való függőség;
• kiszámíthatóbbá és biztonságosabbá válik az energiaellátás;
• a fosszilis energiahordozók kiszorításával csökkenhet a légszennyezettség mértéke;
• a munkaerő jobb egészségi állapota fokozza a termelékenységet, valamint kevesebb terhet ró az egészségügyi rendszerre;
• továbbá elérhetőbbé válik a nemzetközi egyezményekben lefektetett klímacélok megvalósítása is.

Miért vált kulcsfontosságúvá az energiahatékonyság az utóbbi időben? 

Az éghajlatváltozás hatására bekövetkező természeti katasztrófák, és ennek nyomán a fokozódó kihívások sokasodása, valamint az ökológiai rendszerek összeomlása az utóbbi években, évtizedekben egyértelművé tette, hogy a jelenlegi gazdasági modellek környezeti szempontból nem fenntarthatóak. Az üvegházhatású gázok kibocsátása számos szektorban, így az energiafogyasztásban is jelentős szerepet játszik a klímaváltozásban.

Ehhez társul, hogy az energiára való igény rohamos tempóban növekszik, miközben a hagyományos energiahordozók ára is emelkedik, ami folyamatosan többlet terheket ró a felhasználókra. Az energiafüggőség mérséklése, valamint az energiaellátás biztonságának szavatolása is megkívánja az energiaforrások minél hatékonyabb használatát.

Ezek a tendenciák együttesen prioritássá tették az energiahatékonyság javítását célzó törekvéseket, amelyek megvalósítására ma már a technológiai fejlődésnek köszönhetően hatékonyabb, gazdaságosabb és környezetbarátabb eszközök állnak rendelkezésre. A különféle energiahatékonysági politikák és programok ennek megfelelően előmozdíthatják a tudatosabb energiafelhasználást, ösztönözve mind az egyéneket, mind a vállalkozásokat a modern energiahordozókban rejlő gazdasági és környezeti előnyök kiaknázására.

Az energiahatékonysági kötelezettségi rendszer 

Az Európai Unió a klímaváltozás elleni küzdelem, illetve az ehhez kapcsolódó energiapolitikai célok elérése érdekében kiemelten kezeli az energiahatékonyság témakörét. Az energiahatékonyságról szóló 2012/27/EU irányelv (EED) 2018-as módosításában az addiginál magasabb mértékű, 32,5%-os energiahatékonyság-javulást írt elő 2030-ig a tagállamai számára. Magyarország esetében ez azt jelenti, hogy a 2021 és 2030 közötti időszakban 0,8%-os, azaz átlagosan 7 PJ új energiamegtakarítást kell elérni minden évben. Ezzel összhangban a Nemzeti Energia- és Klímaterv azt tűzte ki célul, hogy 2030-ban a magyar energiafelhasználás ne haladja meg a 2005-ös szintet, vagyis a 758 PJ értéket.

Több tagállam már az EU energiatakarékossági célértékének 2018-as szigorítása előtt bevezetett olyan energiahatékonysági kötelezettségi programokat, amelyek a kibocsátáscsökkentési célokat a vállalatok és a lakosság ösztönzésével hivatottak segíteni. Hasonló ösztönzőrendszerek az Egyesült Államokban, illetve Ausztráliában is működnek, és ezek az esetek túlnyomó részében kimagasló eredményességet értek el.

Magyarországon 2021. január 1-jén lépett hatályba az energiahatékonysági kötelezettségi rendszer (EKR), amelynek lényege, hogy a Nemzeti Energia- és Klímatervben lefektetett célok teljesítésének érdekében az energiakereskedőkön és -szolgáltatókon, mint kötelezetteken keresztül érvényesítse az energiamegtakarítási törekvéseket. A rendszer sajátossága, hogy mivel az energiamegtakarítást a végfelhasználói oldalon kell igazolni, a kötelezett kereskedők és az ügyfelek között szoros együttműködésre van szükség a szabályozásnak való megfeleléshez.

Az EKR-kötelezettek körébe tartoznak

• a villamosenergia- és földgázkereskedők,
• a villamosenergia és a földgáz egyetemes szolgáltatók,
• valamint a közlekedési célú üzemanyagot végső felhasználók részére értékesítő gazdasági szervezetek.

EKR a gyakorlatban: hogyan teljesíthetik a kötelezettségeiket a kereskedők? 

Az EKR a kötelezettség mértékét úgy határozza meg, hogy a kötelezetteknek évente a tárgyévet két évvel megelőző évben értékesített, kötelezettség alá vont energiamennyiség arányában számolt energiamegtakarítást szükséges elérniük a végfelhasználóik körében. A kötelezettség mértéke a 2021-től 2030-ig terjedő időszakban először szakaszosan emelkedik (2021-ben 0,05%, 2022-ben 0,10%, míg idén 0,30% a mértéke), 2024-ben eléri a 0,5%-os maximális mértéket, 2028-tól pedig szakaszosan csökkenni kezd.

A kereskedők kötelezettségüket többféleképpen is megválthatják:

1. A saját tevékenységi körben vagy akár a tevékenységi körön kívül eső más szektorban végrehajtott, energetikai auditorok által hitelesített energiahatékonysági beruházás megvalósításával.
2. Hitelesített energiamegtakarítás, vagy az Energiahivatalnál bejelentett energiamegtakarítás, úgynevezett Fehér Bizonyítvány (White Certificate) megvásárlásával az energiahatékonysági beruházás végrehajtójától, vagy más kötelezett társaságtól.
3. Megfelelő mennyiségű igazolás hiányában energiahatékonysági járulék megfizetésével az állam részére, amelynek díja gigajoule-onként 50 000 Ft.

Az EKR mérlege 

Összességében a 2021-ben életbe lépett energiahatékonysági kötelezettségi rendszer az energiahatékonyság javítását és a károsanyag-kibocsátás csökkentését szolgálja, ami elengedhetetlen a fenntartható fejlődés szempontjából. Lehetőséget biztosít a vállalkozásoknak arra, hogy hatékonyabbá tegyék működésüket, csökkentsék az energiafelhasználásukat és az energiaköltségeiket, ami hosszabb távon a versenyképességüket is növelheti. Ugyanakkor terheket is ró rájuk, hiszen meg kell felelniük a rendszer követelményeinek, illetve bizonyos megtakarítási célokat el kell érniük, ami esetlegesen újabb beruházásokat is szükségessé tehet.

A rendszer hatékonyságának értékelése azonban még várat magára, hiszen csak a jövőben derül ki, hogy milyen hatékonysággal sikerült hozzájárulnia az energiahatékonysági célok eléréséhez Magyarországon.

Hogyan érhetik el az energiahatékonyságot a vállalkozások? 

Az energiahatékony működés a vállalatok számára nemcsak a jogszabályi előírásoknak való megfelelés miatt lehet fontos, hanem többek között azért is, mert olyan előnyökkel járhat, mint az operatív tevékenységek hatékonyabbá tétele, a versenyképesség növelése, a költségmegtakarítás, a fenntarthatósági célkitűzések támogatása, illetve a munkakörülmények javítása által a munkavállalók kényelmének, produktivitásának és egészségének növelése.

Az energiahatékonyság javítását számos módon elérhetik a vállalkozások:

• Az energia-auditok elvégzése segíthet a vállalatoknak azonosítani az olyan területeket, ahol az energiahatékonyságot növelő intézkedésekkel jelentős energiamegtakarítást érhetnek el.
• Az oktatás és tudatosság növelése az energiahatékony működéssel kapcsolatosan a hatékonyabb energiafelhasználásra ösztönözheti az alkalmazottakat.
• A régi, elavult eszközpark modernebb technológiát alkalmazó berendezésekre való lecserélése hozzájárulhat az energiafogyasztás csökkentéséhez.
• A folyamatok optimalizálásával az üzemeltetés, a szállítás, a logisztika vagy az épületfenntartás terén rengeteg kapacitás szabadítható fel.
• Az alternatív energiatermelő megoldások, mint például a napelemek vagy a szélenergia hasznosítása, hozzájárulhatnak az energiatakarékos működéshez és az energiaköltségek csökkentéséhez.

A hőakkumulátor  szerepe az energiahatékonyság javításában 

Az energiahatékonysági törekvések elérésében az utóbbi években egyre nagyobb szerep jut az olyan innovatív startupoknak, amelyek – kezdeti fázisban lévő vállalkozás lévén – nagyobb kockázatot vállalnak a piaci újdonságok bevezetése érdekében. Az ilyen startupok gyakran új megközelítéseket és technológiákat dolgoznak ki az energiahatékonyság terén, amelyek hatékonyabbá teszik az energiatermelést, -elosztást és -felhasználást. Ilyen megoldás a hazai fejlesztésű hőakkumulátor[1] is, mely energiát és pénzt takarít meg épületek fűtése kapcsán télen, illetve hűtése kapcsán nyáron, továbbá hatékonyan képes csökkenteni a technológiai hőfelhasználást termelőüzemekben.

Az energetikai szektorban tevékenykedő startupok változatos szolgáltatásokkal támogathatják az energiahatékony működésre való átállást, legyen szó megújuló energiaforrásokról, intelligens energiahasználati rendszerekről, energiahatékony termékekről vagy épületrendszerekről.

A Green Brother az energiahatékonyság szolgálatában – hogyan támogatjuk a startupokat? 

A Green Brother tevékenységével elsődlegesen az energetikai szegmensben igyekszik támogatni a versenyképesnek ítélt kezdő vállalkozásokat és innovációs projekteket, azzal a feltett szándékkal, hogy termékeikkel, szolgáltatásaikkal ne csak a szűkebb régión belül, hanem a globális energetikai piacon is mielőbbi áttörést tudjanak elérni.

Accelerator programunk keretében az energiahatékonyság témakörében is mélyreható ismeretanyagot, átfogó szakmai know-how-t biztosítunk a startupok számára, ami muníciót jelent mind a vállalkozás fejlesztéséhez, az üzleti stratégia kidolgozásához, mind pedig a hazai és nemzetközi nagyvállalatokkal, szakmai szervezetekkel való együttműködéshez.

A vállalkozásokat felkészítjük a nemzetközi piacon való szereplése, valamint a befektetések fogadására is. Az EIT InnoEnergy és az EIT Urban Mobility budapesti HUB-jaként aktívan segítjük az energiahatékonysággal kapcsolatos szakmai közeg vérkeringésébe való bekerülést, a professzionális kapcsolati háló kiépítését. Tesszük ezt oly módon, hogy az innovatív vállalkozások számára kiegészítő kompetenciával bíró partnereket azonosítunk a kapcsolataink közt, és támogatjuk a kölcsönösen előnyös feltételek mentén történő együttműködést.

[1] A hőakkumulátor a hazai Heatventors terméke, bővebb információk: https://www.heatventors.com/