A city logisztika fejlesztések szerepe és hatása

Mi a city logisztika?

Az urbanizáció hatására egyre komplexebbé váló áruszállítási folyamatok és az ezekhez kapcsolódó közlekedési, forgalomirányítási kihívások napjainkra olyan  az infrastruktúra-fejlesztés által csökkenthetik a szállítmányozás káros hatásait, a forgalmi terhelés csillapításával javíthatják a városlakók életminőségét. Ezen célkitűzéseket hivatott elérni a logisztika speciális ágazataként a city logisztika, amely a termékek és szolgáltatások mozgását igyekszik racionalizálni a városon belül, egyebek mellett olyan területeken, mint az „utolsó mérföldes” szállítás menedzselése, az árucikkek és alapanyagok raktározásának vagy átrakodásának megoldásai.disztribúciója.

Habár eredetileg a city logisztika a városközpont, vagyis a szűkebben értelemben vett városi környezeten belüli teherforgalom-irányítás összehangolását jelentette, mára – az ellátási láncok összefonódásai miatt, illetve az urbanizáció természetéből adódóan – a tágabb értelemben az egész várost lefedő logisztikával rokon fogalomként használatos, ami magában foglalja a belváros mellett a városkörnyék, az urbanizálódó külterületek logisztikáját is.

Milyen lehetőségeket rejt a city logisztika fejlesztése? 

A városi szállítás stratégiai ejlesztésének pozitív hatásai számos területen érzékelhetőek a károsanyag-kibocsátás, a szennyezés és a zaj csökkentésétől a városi infrastruktúra és az életminőség javításán át a fenntarthatósági kívánalmaknak való megfelelésig. De ezen felül olyan közvetett előnyök is származhatnak belőle, mint a történelmi városrészek megóvása, a forgalom mérsékelődése következtében a balesetveszélyek kockázatának csökkenése, vagy éppen a gazdasági hatékonyság növekedése az alacsonyabb szállítási költségek és az ellátásilánc-menedzsment fejlesztése által.

A városi logisztikai fejlesztések további fontos célja az energiahatékonyság növelése, amiatt pedig a napjaink legfőbb globális kihívásának számító klímaváltozás káros hatásaival szembeni küzdelemben is jelentős szerepet játszanak. Az energiamegtakarítás elsődleges eszközei, úgymint az erőforrások hatásfokának javítása vagy a járműfejlesztés, kiegészülhetnek a közlekedési infrastruktúra megújítását célzó innovációs megoldásokkal. Ilyen lehet például a logisztikai rendszerek decentralizációja, az okos városi raktárközpontok létrehozása, továbbá a rendszerintegráció és optimalizálás a fuvarozásra szánt idő csökkentése és az üresjáratok kiiktatása érdekében.

Kihívások a városi logisztika területén 

A terebélyesedő és mind népesebb városok, valamint a városi közlekedési igények exponenciális növekedése hosszabb távon szükségszerűen olyan kihívások elé állítják a logisztikai szektort, amelyek – korszerű megoldások hiányában – telített helyzetet hozhatnak létre, és akár komolyabb közlekedési fennakadásokhoz is vezethetnek.

Többek között az alábbi kihívásokkal kell szembenéznie a city logisztikának:

• Forgalmi torlódások. A sűrűbben lakott városi környezetben a megnövekedett forgalom miatt könnyen kialakulhatnak dugók, torlódások, amelyek megnehezítik a szállítást végző járművek számára a hatékony és kiszámítható közlekedést, ezzel fennakadásokat okozva az ellátási láncokban.
• Korlátozott tér áll rendelkezésre a szállítójárműveknek. A belvárosban a szűk utcák, a rakodásra alkalmas zónák korlátozott száma és egyéb térbeli kötöttségek nehézkessé tehetik a célforgalom számára a célállomásra való eljutást.
• Utolsó mérföldes szállítás. Az úgynevezett utolsó mérföldes szállítás, vagyis az a szakasz, amely úton a csomag a szállítási pontról a végső rendeltetési helyére kerül, az ellátási láncok menedzsmentjében a legproblematikusabb és legköltségesebb szakaszt jelenti. Ennek oka, hogy a nagy számú, de többségében alacsony volumenű ügyféligények gyors, megbízható és flexibilis szállítási kapacitást követelnek, miközben a járattervezés sokkal nehézkesebb a nagyvárosok esetében.
• Légszennyezés és környezetterhelés. A városi szállítás jelentősen hozzátesz a lég- és zajszennyezéshez, illetve más olyan környezeti faktorokhoz, amelyeknek negatív hatásuk lehet a városi lakosság egészségére és általános közérzetére. Éppen ezért a logisztikai fejlesztéseknek ezen káros hatások csökkentését is szem előtt kell tartania.
• E-kereskelem bővülése. Az utóbbi években az online vásárlások egyre nagyobb részesedést érnek el a kereskedelmi szektor szinte minden területén, ami jelentős mértékben megnöveli a szállítási szolgáltatások iránti igényt a városi területeken, ezzel tovább súlyosbítva a forgalmi torlódásokat és más közlekedési kihívásokat.
• Koordináció és együttműködés. A városi logisztika fontos aspektusa, hogy a vállalkozások, a szállítási szolgáltatók, a helyi önkormányzatok, valamint a lakosok közötti kommunikációt és információmegosztást biztosítsa. Az ezen szereplők közötti folyamatos koordináció és az együttműködési lehetőségek fenntartása, kiszélesítése sokszor komoly kihívást jelent a szektoron belül.

Mindezen nehézségek megoldására, illetve preventív intézkedésként is fontos, hogy a city logisztika szereplői kiaknázzák a legújabb technológiák nyújtotta, innovatív megoldásokban és gyakorlatokban rejlő lehetőségeket, legyen szó megújuló energiaforrásokkal üzemelő járművekről, smart city infrastruktúráktól, az utolsó mérföldes szállítást célzó innovációkról, vagy éppen fenntartható logisztikai megoldásokról.

Innovatív megoldások a hatékonyabb városi logisztikáért 

Az utóbbi években a városi logisztikára nehezedő nyomás több tényező együttes hatásából jön létre: bizonyos globális folyamatok – mint például az éghajlatváltozás miatt szükségessé váló fenntarthatósági törekvések vagy a Covid-járvány miatt begyűrűző gazdasági változások – mellett a vásárlói igények is nagy változásokon mentek keresztül.

• Manapság már alapvető elvárás az aznapi, vagy a néhány órán belüli kiszállítás.
• A vásárlók számára egyre fontosabbá válik az átláthatóság, az információk átadása az áruk elérhetőségéről, a szállítás állapotáról, és alapvető igény mutatkozik a többcsatornás értékesítési koncepciókra.
• Az etikai és a fenntarthatósági szempontok is mind nagyobb szerepet játszanak a vásárlói tudatosságban.

Mindezek következtében a szállítási szolgáltatók olyan eszközök bevezetésével igazodnak a megnövekedett igényekhez, mint a megosztáson alapuló logisztikai megoldások (például közös raktárak, városi konszolidációs központok) vagy a zöld áruszállítási eszközök (e-LCV-k, teherszállító kerékpárok). A fenntarthatóság hosszú távon azonban csakis az átfogó városi logisztikai koncepciók révén valósulhat meg, amelyek egyfelől a szektor szereplői közötti együttműködésen, másfelől az innovatív technológiai vívmányok bevonásával oldhatóak meg. Az ilyen koncepciók részét képezhetik egyebek mellett az olyan eszközök, mint

• a decentralizált logisztikai hubok kialakítása;
• az MI-technológiák integrációja és a járattervezés optimalizálása;
• vagy a szállítójárművek, drónok és robotok együttes alkalmazása.

Automatizálási lehetőségek a forgalomirányításban 

A city logisztika egyik legnagyobb kihívása a forgalomirányítás optimalizálása a forgalmi torlódások és az ezzel járó időveszteségek kiküszöbölése, továbbá a közúti balesetek csökkentése érdekében. A hagyományos, időalapú forgalomirányítási rendszerek sokszor nehézkessé teszi ezen célok elérését, tekintve, hogy csupán a korábbi forgalmi adatokra támaszkodnak, és figyelmen kívül hagyják a valós idejű közlekedési kondíciókat. Ez bizonyos helyzetekben felesleges várakozást és szállítójárművek célba érésének akadályozását eredményezheti.

Ezzel szemben a valós idejű, intelligens rendszerek legfőbb sajátossága, hogy adaptív metódusokat alkalmaznak a forgalomirányításra, illetve fejlett kommunikációs és integrációs képességekkel bírnak, ami elősegítheti a szállítás hatékonyságának fejlesztését.

Az automatizálási lehetőségek alkalmazhatóságának egyik példája a forgalomirányításban az EIT Urban Mobility portfóliójába tartozó, budapesti székhelyű startup, az IT-c által fejlesztett szoftver, amelynek pilot tesztje eredményesen lezajlott az Egyesült Királyságban 2021-2022-ben. Az IT-c szoftver lényegében egy döntéshozó algoritmus, amely a forgalomirányító rendszerbe integrálva képes kiszámítani a jelzőlámpák zöld-piros ciklusainak optimális hosszát, és kizárólag a valós idejű forgalmi kondíciókra alapozva működtetni a rendszert. Szemben más smart/dinamikus rendszerekkel, az IT-c szoftverében nincsenek előzetes beállítások vagy programozott időtartamok, ami teljes fokú rugalmasságot biztosít a forgalomirányításban.

Fenntartható szállítási rendszerek 

A városi szállítás egyik elkerülhetetlennek tűnő velejárója, hogy az egyszerre kiszállítandó csomagokból adódó járattervezési nehézségek kerülőutakat eredményeznek a fuvarozás során. Ennek számos negatív hatása van a hosszabb szállítási időktől kezdve a magasabb szállítási költségeken át az üzemanyag-fogyasztás és a károsanyag-kibocsátás növeléséig. A fenntartható szállítási rendszerek koncepciójának középpontjában éppen ezért az alacsony vagy zéró kibocsátású, energiahatékony és gazdaságos szállítási módok kialakítása áll, aminek számos eszköze lehet az alternatív üzemanyag-használattól zöld járműveken át az útvonaltervezés optimalizálásáig.

Ezen célokat igyekszik elérni a közösségi finanszírozású csomagszállítási platformot kifejlesztő startup, a tOURmix is, amely a Green Brother Accelerator programjának résztvevőjeként az EIT Urban Mobility portfóliójába tartozik. A startup azáltal igyekszik a fenntarthatósági szempontoknak megfelelő, a felesleges kerülőutakat kiiktató szállítási rendszert kialakítani, hogy közösséget épít a szállítási szolgáltatást igénylő partnercégek és a városban gyalog, tömegközlekedéssel vagy autóval közlekedők között, akik a városi ingázásaik során vállalják a csomagszállítást. Ezzel pedig nemcsak megbízhatóbbá és praktikusabbá teszik a házhoz szállítási szolgáltatást, de egyszersmind a fenntarthatóságot is elősegítik a felesleges közlekedésből származó károsanyag-kibocsátás csökkentésével.

Green Brother – az innovatív startupok támogatója a city logisztika területén 

A Green Brother az Európai Innovációs és Technológiai Intézet Urban Mobility hubjának magyarországi képviselőjeként igyekszik a city logisztika és a smart city megoldások területén is segíteni azokat a startupokat, amelyek innovatív technológiák és ötletek fejlesztésével kívánnak hozzájárulni a városi szállítás optimalizálásához.

Hálózatépítési lehetőségek 

Elsődleges célkitűzésünk, hogy a hazai innovátorokat és startupokat a szűkebb régión túl, nemzetközi szinten is segítsük a szakmai kapcsolatépítésben, hogy a lehető legrövidebb időn belül bekerüljenek a városi mobilitással foglalkozó szegmens vérkeringésébe. Ezen tevékenységünk keretében folyamatosan keressük azokat a partnereket, amelyekkel a városi mobilitás fejlesztését támogató törekvéseinkhez illeszkedve együtt tudunk működni, és támogatjuk őket a partnerkapcsolatok kiépítésében nemzetközi szinten is. Ennek érdekében vettünk részt olyan eseményeken is, mint az EIT Urban Mobility március 28–29. között megrendezett „Calls programme and Matchmaking” programja, amely egyedülálló hálózatépítési lehetőséget kínált a potenciális szakmai partnerekkel való összeköttetésekre.

A Green Brother kiterjedt hálózatként és befektetési tanácsadóként segíti a kezdő és növekedési szakaszban lévő vállalkozásokat a szakmai know-how elsajátításában, a vállalkozásbővítés és a cégfinanszírozás kérdéseiben, valamint többek között az EIT Urban Mobility befektetésének fogadásában