Innovatív startupokkal a fenntartható fejlődési célokért

Fenntartható fejlődési célok - hol tartunk az úton?  

Mit jelentenek pontosan a fenntartható fejlődési célok?  

A fenntartható fejlődési célok (SDG-k – Sustainable Development Goals) ötletét még 1992-ben vetették fel a Rio de Janeiro-i „Föld csúcstalálkozón”. 2000-ben ez a Millenniumi Fejlesztési Célban öltött testet, mely főleg a mélyszegénység felszámolását irányozta elő. A 2012-es, szintén Rio de Janeiro-i ENSZ Fenntartható Fejlődési Konferencián már a záródokumentumot is elfogadták: ez lett a „The Future We Want”. Ennek alapján alakult meg egy munkacsoport, amely kidolgozta a 17 célt és annak megvalósításának menetrendjét.  

A fenntartható fejlődési keretrendszert az ENSZ 193 tagországa 2015-ben hagyta jóvá, mely a 2030-ig tartó időszakra összesen 17 célt és 169 alcélt fogalmazott meg. Ezek az alábbiak: 

• 1-2.: az éhezés és a szegénység megszüntetése 

• 3.: egészség és jóllét 

• 4.: a színvonalas oktatás biztosítása mindenki számára 

• 5.: nemek közötti egyenlőség 

• 6.: hozzáférés a tiszta ivóvízhez, a közegészségügyhöz 

• 7.: mindenki számára elérhető és tiszta energia 

• 8.: gazdasági növekedést és tisztességes munkakörülményeket kell biztosítani mindenhol 

• 9.: az infrastruktúra, az ipar és az innováció fejlesztése 

• 10.: az egyenlőtlenségek minél nagyobb mértékű csökkentése 

• 11.: fenntartható közösségek és városok 

• 12.,13.,14.,15.: környezetvédelmi reformok 

• 16.: társadalmi intézményeket célzó reformok 

• 17.: mindezen célokért egy globális partnerséget létrehozni az országok között 

Eddigi sikerek és további célkitűzések 

A koronavírus berobbanása, valamint az orosz-ukrán háborús helyzet is nagyban befolyásolták mindazt, amit világszerte tenni lehetett a célok megvalósulásáért. Az akadályok leküzdéséért fontos, hogy minden tagállam ugyanakkora mértékben vegyen részt a programban, és létrejöjjön egy minden eddiginél nagyobb, globális összefogás. Hazánkban számos mutató alakult kedvező irányban a 17 cél elfogadása óta. Az eddigi legjelentősebb sikereket az alábbiak terén könyvelhetjük el: 

• 1.: szegénység felszámolása – a „Nélkülözés” mutató 2005-höz képest 66%-os csökkenést mutatott 2020-ban. 

• 9.: ipar, innováció, infrastruktúra – a K+F+I (kutatás+fejlesztés+innováció) mutató javulása 2000-hez képest folyamatos, bár ezen a téren még van hová fejlődnünk (2020-ra 1,62%-os volt a GDP-arányos K+F ráfordítás Magyarországon, az 1,8%-os célérték helyett). 

• 11.: fenntartható városok és közösségek – a „Szállópor-szennyezettség” mutatóban fokozatos, lassú, de biztos csökkenést mérnek Magyarországon már 2003 óta.  

Általánosságban nézve tehát elmondhatjuk: társadalmi és gazdasági szinten is már mutatkoznak eredmények hazánkban, ami a 17 cél elérését illeti. 2020-ban már a kutatás-fejlesztés legdinamikusabban fejlődő szegmense a vállalkozások szektora volt: a fejlesztésekre, kutatásra kapható források 75%-át itt használták fel. Ez egyben azt is jelenti, hogy a startupoknak, illetve az innovatív vállalkozásoknak meghatározó szerepük van az SDG-k elérésében. 

Hogyan járulnak hozzá a startupok az SDG eléréséhez?  

Hogyan illeszkedik az SDG a startupok stratégiájához?  

Minden startup-alapító álma, hogy egy, a társadalmi igényekre reagáló, úttörő megoldást nyújtson egy olyan területen, ahol erre égető szükség van– mindezt természetesen skálázhatóan. Hosszú távon azonban ez nem lehetséges az SDG-k figyelembevétele nélkül. Amely startupnak ugyanis valóban az az álma, hogy megváltoztassa a világot, annak komoly versenyelőnyt adhat a célok figyelembevétele: napjainkban, amikor egyre többen gondolkodnak környezettudatosan, jóval több dolgozót, befektetőt és vásárlót szólíthatnak meg így, mint a „hagyományos” értékrenden alapulva.  

Egy fejlődést és innovációt támogató, stabil társadalom pedig minden vállalat érdeke. Érdemes néhány példát megnézni, milyen jellegű startupok alakultak az SDG célok mentén. 

Milyen típusú startupok jelentek meg az egyes kategóriákban? 

• A szegénység felszámolására (1. cél) egy ún. mikro-finanszírozást, vagyis egy olyan banki szolgáltatást hoztak létre, amely alacsony bevételű vagy munkanélküli embereknek, csoportoknak biztosít pénzügyi szolgáltatásokat, melyekhez másképp nem jutnának hozzá. Szintén a mélyszegénység ellen hoztak létre egy, a fair-trade csokoládégyártást célzó startupot is. 

• Az éhezés megszüntetésére (2. cél) jött létre egy olyan megoldás a farmerek számára, amely a legmodernebb technológiát hívja segítségül a terményeik fejlődésének jobb kiszámíthatósága érdekében. Ennek támogatásával időben reagálni tudnak a várható problémákra.  

• Az ipar, innováció és infrastruktúra (9. cél) területén is számos újítás született: az ökotudatos keresőmotortól kezdve (mely a hozzá befolyó pénz több mint kétharmadát erdők újratelepítésére fordítja), a mesterséges intelligencia patológiában történő használatán át az elektromos hulladékok feldolgozásáig több, forradalmi ötlettel is piacra léptek már startupok. 

• A fenntartható városok és közösségek (11. cél) kialakítására is alapítottak például olyan startupot, amellyel mérhetővé válik valós időben a légszennyezés, illetve a zajszennyezés városi környezetben. 

Így segíthet a Green Brother a startupoknak 

A Green Brother az EIT (Európai Innovációs és Technológiai Intézet) Urban Mobility programjának magyarországi kapcsolattartójaként Magyarországon, saját szolgáltatásai a régió számos országa innovátorainak is elérhetők – Lengyelország, Szlovákia, Szlovénia és Horvátország – hogy sikeresen léphessenek ki a nemzetközi célpiacukra. A támogatás egyediségét az adja, hogy piaci oldalról közelítjük meg az innovációkat, illetve azok megvalósíthatóságát.  

Kiemelt iparágak az akkumulátoripar, a hidrogénipar, a városi közlekedés, valamint az energiahatékonyság, ahol nem csupán új termékeket keresünk, de érdeklődünk minden rész-technológia iránt is. 

Programok és megoldások  

Egy működő prototípus és annak megfogalmazása, hogyan kíván pénzt keresni vele a vállalkozó: mindössze erre van szüksége egy kezdő startupnak, ha velünk szeretne együttműködni. Ahhoz viszont, hogy felmérjük a piacképességét a terméknek, az alábbiakat tekintjük át: 

• hol van ez a termék az adott iparág értékláncában? Mennyiben könnyíti majd például a városlakók életét, vagy segíti elő a közlekedés karbonsemlegessé válását? 

• a gyártmány ötletgazdája milyen kompetenciákkal bír? 

• mi kell ahhoz, hogy a termék piacképes legyen? Van rá igény, megfelelő az ár-érték arány, amit nyújt, vagy bármilyen szempontból kockázatos belefektetni? 

Ha a fenti szempontok megvizsgálása után úgy látjuk, hogy az innováció megállná a helyét a piacon, górcső alá vesszük a mögötte álló humán tőkét, az üzleti modelljét, a technológiát, és felmérjük, milyen infrastruktúrát, plusz kompetenciát igényel majd a megvalósítása. Mindezek alapján javasoljuk majd a továbblépést: 

• e-learning platformunkra (ingyenes, angol nyelvű képzések nemzetközi piacismeret, szervezetfejlesztés, üzleti jog, prezentációs és pitching technikák, valamint forrásteremtés témakörökben), 

• EIT Urban Mobility / EIT InnoEnergy vállalkozásfejlesztési és finanszírozási programjaiban való részvételre,  

• potenciális üzleti partnerekkel, vezető nagyvállalatokkal való kapcsolatfelvételre, 

• a sikeres forrásszerzés, a nemzetközi pályázatok irányába, 

• vagy a Green Brother Accelerator programunkba. (Itt szakértő mentoraink, valamint haladó szellemiségű nagyvállalatok segítségével új értékesítési csatornákat, üzleti adatbázisokat és vállalati infrastruktúrákat is elérhetővé tesznek a jelentkezők számára.) 

Az SDG-k megvalósítása mindannyiunk érdeke. A jövő a fenntartható, karbonsemleges városoké – ebben pedig a közlekedéssel kapcsolatos innovációknak, az azokat felmutatni képes KKV-knak, startupoknak kulcsszerepe lehet. Ha rendelkezünk egy szokatlan, de innovatív ötlettel, amellyel még senki más a piacon, ne nyomjuk el magunkban! Mi a Green Brothernél azért dolgozunk, hogy minél több, az emberek életét megkönnyítő újítás jusson el a piacra, azáltal, hogy az őket megalkotó startupokat összekötjük a számukra legmegfelelőbb nagyvállalatokkal, vagy lehetőséget biztosítunk nekik a további fejlesztésekre, a tanulásra és a megfelelő pályázati források elnyerésére. Célunk egy jobb világ, és hisszük, hogy ez közösen, a szektorok közötti összefogással meg is valósítható.