A fenntartható energiafelhasználás érdekében Magyarországon is egyre aktuálisabbá válik a helyi energiaközösségek létrehozása. Ezt szándékozik elősegíteni az az országos rendezvénysorozat, amely több hazai nagyvárosba ellátogatva naprakész információkat nyújt a helyi vállalkozásoknak a témában. A rendezvénysorozat főszervezője a Magyar Kapcsolt Energia Társaság, a szervezésben a Green Brother is közreműködik. A témát nagyon időszerűnek tartjuk, ezért folyamatosan követjük, tájékozódunk róla. Pár alapvető következtetést osztunk most meg.
Energia kihívások a magyar vállalkozások előtt. Hol tartanak a magyar energiaközösségek?
A jelenlegi energiapiaci környezetben a vállalkozások számára kiemelten fontos a működési költségek tudatos és hosszú távon fenntartható csökkentése. Ennek kiemelt részét képezik az energiahordozók. Az elmúlt években a magyar villamosenergia piac gyökeres változásokon ment át. A naperőmű kapacitás megnövekedett és az energiatárolási megoldások is komoly lendületet vettek. Ebben az egyszerre gazdálkodási kihívást és egyszerre változást jelentő időszakban egyre reálisabb megoldásként adódik a helyi energiaközösségek létrehozása, melynek lényege, hogy a fogyasztók nem passzív, hanem aktív szereplői az energetikai piacnak. De vajon képesek-e a magyar energiaközösségek valódi áttörést elérni a villamosenergia szektorban, vagy megmaradnak a papíron jól mutató kísérleti projektek szintjén?
Mi az az energiaközösség, és miért jó a fogyasztónak?
Az Európai Uniós jogharmonizáció révén a magyar szabályozás lehetőséget ad energiaközösség létrehozására. Az energiaközösségben kisvállalkozások, helyi önkormányzatok és lakosok foghatnak össze, helyben termelik, tárolják és osztják meg egymás között a villamos energiát, szigorú belső elszámolás és szakszerű menedzsment mellett. Bár a lehetőség az ipari parkokban adott már egy ideje, figyelembe véve Magyarország erős energiahordozó kitettségét és az energia piaci történéseket, a KKV-k számára a lokális, tudatos energiaközösségek megszervezése sosem volt még annyire aktuális, mint napjainkban. A cél nem csak a gazdálkodási helyzet javítása, hanem a közvetlen környezeti és szociális előnyök megteremtése is.
A gyakorlatban a helyi energiaközösség úgy néz ki, mint egy intelligens mini energiarendszer (smart grid):
– Helyi termelés és megosztás: A közösség tagjai által közösen beszerzett energiát, továbbá a közösen termelt zöld energiát közvetlenül a tagok fogyasztják el.
– Optimalizált tárolás: A napközben keletkező felesleget helyi akkumulátorokban tárolják, amit a csúcsidőszakban használnak fel.
– Függetlenedés a piaci kilengésektől: Mivel az energia helyben használódik fel, a tagok részben függetleníteni tudják magukat a globális energiapiaci folyamatoktól.
Konferenciákon gyakran említik a „3+1 lépcsős” logikát amellyel egy vállalkozás akár 10–20%-os éves elektromos energiaköltség megtakarítást érhet el. Ez három, egymásra rétegződő forrásból tevődik össze: olcsóbb saját termelés (hiszen a közösségi energia egyik pillére a zöld energia, melynek költsége a vásárolt energia piaci ára alatt marad), megspórolt hálózati díj a helyben elfogyasztott energia esetében, energia tárolókapacitások kihasználásából és a rugalmas fogyasztásból származó megtakarítás.
Az energiaközösségek nagy fegyverténye, hogy az áramot nem kell távoli erőművekből, nagy veszteséggel a helyszínre szállítani, ezzel tehermentesítik az országos villamosenergia ellátórendszert is.
Mérföldkövek és a jelenlegi helyzet Magyarországon
Bár a jogi alapok már adottak, a gyakorlati megvalósítás várat magára. Ha megnézzük a magyar és az uniós fejlődési ívet, egy most nyíló piacot látunk, ahol az elsőként lépők komoly lépéselőnybe kerülhetnek.
A folyamat még 2021-ben indult a szabályozás megszületésével, majd 2023-ban követték ezt az első regisztrációk (MEKH). Az EU „Citizen Energy Package” irányelvei alapján a magyar Nemzeti Energia- és Klímaterv (NEKT) jövőképe, hogy 2030-ig több mint 100 energiaközösség jöjjön létre Magyarországon. Eközben az EU a közösségi kapacitások közel tízszeres növekedését várja Európában.
Mérföldkő, hogy a társasházi energiaközösségek előtt nyitott az út a diszkontált rendszerhasználati díjakkal és a megosztási szabályokkal, de a tényleges megvalósulás kevés. Ezek a nagyvárosok új építésű, vagy panelprogramban részt vett épületeinél jelennek meg. A lakók részéről van nyitottság a rezsicsökkenés miatt, de a megvalósulást lassítja a Magyarországon gyenge közösség szerveződési tradíció, a közösségek nehézkes döntéshozatala és az okos mérési rendszerek hiánya. Budapesten és néhány megyeszékhelyen már indultak olyan mintaprojektek, ahol a tetőre szerelt napelemek áramát a közös helyiségek ellátásán felül célzottan osztják meg a lakások között.
Az ipari parki energiaközösségek mutatják a leggyorsabb és leginkább organikus növekedést Magyarországon. A vállalatok a magas piaci energiaárak és a szigorodó környezeti fenntarthatósági követelmények miatt (pl. multinacionális beszállítói pozíció megtartása) kényszerből lépnek. Mivel a cégek fogyasztási profilja zömében egybeesik a napközbeni napelemes termeléssel, a beruházások megtérülése ebben a szektorban a leggyorsabb. Jó példát jelentenek erre a győri vagy tatabányai ipari övezetek.
Az ipari parkok esetében sok fogyasztó van egy helyen, elérve a kritikus tömeget a folyamatos energia megosztáshoz és felhasználáshoz. Ugyanakkor a sok fogyasztó eltérő energetikai terhelési profillal jár, ami kiegyensúlyozottabb energiafelhasználást jelent. A földrajzi közelség közös transzformátor körzetettel jár. A nagy tetőfelületek pedig ideálisak a napelemeknek, miközben a kiszámítható nappali áramigény azonnali fogyasztást biztosít.
A mi fókuszunk most a lokális szerveződésű energiaközösségek, amelyek hosszú távon a legnagyobb társadalmi értéket képviselik. A tapasztalatok azt mutatják, ma ezek ott sikeresek, ahol a helyi önkormányzat kézbe veszi a szervezést, többnyire EU-s és állami forrásokat igénybe véve. A vállalkozások többségének tőkehiánya miatt külső finanszírozás nélkül ezek a projektek nem indulnak el. Viszont, ha működőképessé válnak, markánsan racionalizálják az energetikai folyamatokat és csökkentik az energia költségeket. Jó példa erre Zalaszentgrót, amely mintaprojektként működik, ahol az önkormányzati intézmények és a helyi partnerek együttműködésével épül ki egy intelligens, lokális energiarendszer.
Mit mutatnak a nemzetközi gyakorlatok
A külföldi közösségek bázisaként a jól működő lokális ökoszisztéma egyértelműen felfedezhető: az önkormányzat, lakosság és helyi kis- és középvállalkozások kapcsolata. Ebben a felállásban a helyben megtermelt energia nem hagyja el a területet, ott hasznosul, a szervezetek, a lakosság, a helyi környezet életének stabilitását erősítve.
Két kiemelkedő gyakorlat szolgálhat mintaként a magyar érdeklődők számára:
– Feldheim (Németország): Ez a kis német település igazi úttörő, már több mint egy évtizede teljesen önellátó energetikailag. Saját szél-, nap- és biomassza-alapú hálózatuknak köszönhetően a falu függetlenedett az országos áram hálózattól, az ingadozásoktól és az áraktól, bizonyítva a tudatosan tervezett, szervezett és működtetett modell életképességét.
– Ecopower (Belgium): A belga energiaszövetkezet 1991-ben indult, mára több tízezer tagot számlál. Kiváló példája annak, hogyan képes egy zöldmezős civil kezdeményezés évtizedeken át stabilan növekedni, valódi, demokratikus tulajdonrészt és tiszta villamos energiát biztosít a polgároknak.
Miért nem működik nálunk?
A szakértők szerint egyelőre több gátja van a tömeges elterjedésnek.
A közösségi energetikai beruházások komoly indulótőkét igényelnek, a hazai vállalkozásoknak, önkormányzatoknak ez nem áll rendelkezésére. Bár EU források igénybevehetőek, a támogatások lehívhatóságának bizonytalansága eddig nem kedvezett annak, hogy a nyitott szervezetek lépjenek a modell irányába. És bár a kerettörvények léteznek, a villamosenergia megosztás elszámolási és technikai részletszabályai nincsenek meg és akár egy példaként vehető gyakorlat is hiányzik ma még hazánkban. Ahhoz, hogy az áram megosztása tagonként másodperc pontossággal elszámolható legyen, fejlett szoftveres háttérre van szükség, ezek most vannak indulóban. Ugyanakkor a nagy hálózati elosztókkal való együttműködési protokollok sincsenek meg. A közösségek létrehozása adminisztratív kötelezettségekkel jár, például gazdasági társaság létrehozása, energetikai szakember igénybevétele a szakszerű kialakításhoz és későbbi működtetéshez, ez szintén visszatartó erőt képez egyelőre.
Hogyan tovább? A jövő forgatókönyvei
Magyarország villamosenergia termelésében a napenergia mára a második legfontosab a nukleáris energia mögött, földrajzi adottságainkból adódóan a legperspektivikusabb, a beépített kapacitás pedig meghaladja a 8300 Megawattot. A hálózat rugalmasságának megőrzéséhez elengedhetetlenek a helyi szintű megoldások, az energiatárolás és visszaosztás, amelyben a tudatos, lokális energiaközösségek kulcsszerepet játszhatnak.
Mára több elkötelezett szakmai szövetség és érdekképviselet is az energiaközösségek ügye mellé állt. Ebben a környezetben a 2030-as évekre egy olyan országos hálózat elérése a cél, amelyben már több százezer vállalkozás és háztartás kapcsolódik be aktívan az energiaközösségekbe.
A szakemberek szerint a finanszírozás terén kiszámítható zöldhitel-programokra és dedikált alapokra lesz szükség, pályázatok helyett, ezek segíthetik elő, hogy a helyi szervezetek és a lakosság bátran elinduljon a lehetőség felé. Mindez felgyorsíthatja a technológiai oldal fejlesztéseit, a nagy energiaszolgáltatók és elosztók elmozdulását az energiaközösségi modellekkel való új típusú együttműködésre.
A magyar helyi energiaközösségek tehát ma még a „pionír fázisban” vannak. A jogi alapok és az érintett helyi szervezetek akarata megvan, a szakmai szövetségek, érdekképviseletek elkötelezettsége pedig elkötelezett, hogy lendületbe hozza az energiaközösségek ügyét. Ahhoz azonban, hogy a hazai helyi szervezetek és a lakosság tömegei élvezhessék a lokális árammegosztás előnyeit, a nyitott szabályozási kérdések lefedésére, a nagy energiaszolgáltatók megújult hozáállására és Feldheimhez és az Ecopowerhez hasonló, bevált működési modellek adaptálására van szükség, melyre mindenkit bátorítunk.
